Michel de Nostredame

1503 december 14-én délben látta meg a napvilágot. Provenceben, Saint-Rémy-ben. Zsidó származású, de mint minden zsidó 1501-ben, az ő szülei (Jacques és Reyniere de Nostredame) is baptistákká váltak a király rendeletére. Az első gyermek volt a családban, melybe még négy fiúgyermek tartozott, akikről keveset tudunk. Már korán kiemelkedett okosságával és a szülők a nagyapa (Jean) kezébe adták. A matematikán, görögön, latinon és héberen kívül Jean ismertette meg Michellel az égi tudomány (asztrológia) első szabályait.
Nagyapja halála után Michel Avignonba, a reneszánsz központjába ment, hogy megismerkedjen a szabad művészetekkel. Itt folytatta a csillagok tanulmányozását. Nostradamus már kifejezetten katolikus szellemű vallásos nevelést kapott, és magát élete végéig szóban és leveleiben meggyőződéses hívő katolikusként jellemezte. Az apját idegesíteni kezdte fiának érdeklődése a különleges tudományok felé és Montpellierbe küldte, hogy orvosnak tanuljon. 1522-ben Michel három évi tanulás után megkapta orvosi végzettségét. Ezzel az irattal most már elkezdhette a gyógyítást, és elhatározta elmegy segíteni a pestis áldozatainak.
1534 körül Agenben telepedett le, és feleségül vett egy fiatal lányt, akinek a neve elveszett. Egy fia és egy lánya született tőle és élete tökéletesnek látszott.
Aztán kitört a katasztrófa. A pestis Agenbe is eljött és számos embert vitt magával. Nostradamus hiába mentett meg annyi embert a kórtól, a saját családját, feleségét és két gyermekét már nem tudta és a fekete halál őket is elragadta. De később harcol tovább a petis ellen.
Később Salonba költözik és itt éli le további életét. 1547 novemberében feleségül veszi Anne Ponsart Gemelle-t, a gazdag özvegyet. Itt kezdi el jós tevékenységét is.

1550 után adják ki Almanac és Prognosztigák című alkotásait, melyek sikert arattak, és arra biztatták folytassa kutatásait a jóslások terén. Salon-i háza padlásán rendezte be dolgozószobáját és itt írta meg jóslásait okkult könyveit olvasgatva.

Hobbija, a csillagászati-asztrológiai-asztronómiai számítások mellett (ebben az időben ezek a tudományok még nem váltak szét annyira élesen, mint ma), melyeket nappali munkái miatt jobbára éjszaka folytatott, hetente néhányszor éjszakánként „elragadtatott állapotba” került, „megszűnt körülötte a külvilág”, lelki szemei előtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekről, eseményekről. Ezeket Nostradamus a jövőről szóló híradásoknak tartotta, és szorgalmasan jegyezgette. Csillagászati ismeretei és műveltsége segítségével pedig megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában (mint maga is írta, az utóbbi találgatásainak nem kell feltétlenül hitelt adni, mivel az asztrológia a tévedni képes „természetes értelem” része, ellentétben viszont magukkal a látomásokkal, melyek viszont a természetfeletti értelemtől, azaz Istentől származnak). Tehát Nostradamus feltétlenül hitelesnek tartotta magát annak megjóslásában, hogy az általa látottak-hallottak jövendőbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei előtt lejátszódtak (erre írta, hogy „képes vagyok nem tévedni, nem elámítódni”) - viszont abban már maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetőek. A próféciák (Les propheties) c. mű, mely ezeket a látomásokat versekké feldolgozott formában tartalmazta.
1555-re fejezi be az első részét könyvének, mely korától egészen 3797-ig tartalmaz jóslásokat. A "Centuries" (Prophecies könyve más néven) elnevezésnek semmi köze az évszázadokhoz, csak arra utal, hogy 100 versből áll. A versek homályosan írottak és többnyelvűek, melyekben felhasználja a franciát, olaszt, görögöt, latint. A máglyahalál elkerülése érdekében a verseket összezavarja, hogy a jóslatra ne lehessen az első alkalommal rájönni.
A könyv csak az első három Cenrtúriát tartalmazta, és a negyedik kezdetét.
A jóslatok a királyi udvarban is nagy visszhangot váltottak ki, és a királynő, Medici Katalin Nostradamusért küldött. 1556 augusztus 15-én Nostradamus és a királynő órákig beszélgettek, II Henriket nem nagyon érdekelte a történet.
Két héttel később a királynő ismét küldött érte, és Nostradamus azt a nehéz feladatot kapta, hogy írja meg a valoá gyermekek horoszkópját. Egyesek szerint a férfi már előre megírta a gyermekek sorsát korábbi jóskönyvében, de a pontosan lefestett horoszkóp titokban maradt.
Nemsokára figyelmeztették, hogy a párizsi igazságszolgáltatás érdeklődve figyeli mágikus tevékenységét, ezért visszavonult Salonba. Köszvényétől és izületi gyulladásaitól szenvedve innentől csak a látogatóinak ír horoszkópokat és a "Prophecies" befejezésén dolgozik.
1564-ben Katalin - most már mint regens királynő - körutazást tervezett Franciaországban. Ezalatt Salonban meglátogatta Nostradamust. Vacsora közben Katalin a "Physician in Ordinary" címmel adományozta meg a jóst, amely tisztség pénzzel is járt.
Köszvénye azonban elsúlyosbodott, és Nostradamusnak, az orvosnak rá kellett döbbennie, hogy hamarosan meghal. 1566 június 17-én megírta végakaratát. Július 1-én magához hivatta a papot az utolsó kenetre. Amikor Chavigny távozott mellőle, azt mondta neki, reggelre már nem lesz itt. Jóslatához híven másnap holtan találták testét.
Salonban Cordeliers temploma alatt temették el. Felesége egy márványdarabbal emlékezett meg róla. A későbbi csaták során a sírt idegen katonák felnyitották, de a Szent László templomban újra eltemették és máig itt nyugszik.

De ha megnézzük jóslatait,akkor ott is megfigyelhetjük ezeket a gonosz eljövetelére utaló jeleket. Még egy harmadik világháborút is jósolt a XXI-ik századba. Tehát jóslatai igen változatosak, már csak a múltra nézve is, de a jövőre is.