Ramon Lull  (1235-1315) katalán misztikus és alkimista, korának leghíresebb alkimistája. Szimbólumokba foglalta az egyes műveleteket. spanyol harmadrendi ferences, bölcselő, teológus és költő. A doctor illuminatus, a megvilágosodott doktor címet érdemelte ki, a vallás természetfeletti tételeit a tiszta, természetes észből kívánta levezetni

Ramon Llull összetett gondolatvilágának bizonyos elemei a 16. századra mágikusnak, bûvészkedésnek és sarlatanizmusnak ítéltettek, más elemeit nagy filozófusok használták kiindulópontként, megint más elemeit a modern kori kibernetikában is fellelhetjük. Az említett metódus, az Ars Magna meg sem nyerte,

 Raimundus Lullus1316-ban meghalt, az Ars Magnát pedig azóta is kommentálják és magyarázzák , tökéletesítik vagy tökéletességérôl értekeznek. Jelen tanulmány ilyen nagy feladatra nem vállalkozik. Célkitûzése az Ars Magna vázlatos deskripciója és a héber kabbalával való szerkezeti - gondolati rokonságának kutatása. Emellett szükségszerûen háttérbe szorul Llull rendkívül izgalmas élete, bonyolult személyisége és az utókorra tett sokrétû hatása. Az Ars Magna minden tudomány alapját képező fogalmakat, elveket és módszereket kísérli meg felmutatni. Ez az „ars in-veniendi veritatem”, az igazság megtalálásának művészete, amely nemcsak a formális vonatkozásokkal foglalkozik, hanem a tartalmi igazság elveivel is.Aaz abszolút elvekből (transzcendentáliák) és a relatív elvekből (objektív reláeciók) indul ki, amelynek összefüggését a kombinatorikus törvények alapján mutatja be. Ebből a célból különböző alakzatokat fejleszt ki. Így pl. az ún. A alakzat azon fogalmakat tartalmazza, amelyek Isten „alapvető méltóságát” ábrázolják és ezeknek kell meghatározniuk a világ felépítését is (pl. jóság, nagyság, időtartam). A T alakzat tartalmazza a jelentések megkülönböztetésének elveit. Az alakzatokban forgatható három- és négyszögek alkalmazásával világítja meg a terminusok viszonyát és összeegyeztethetőségét.