Ódhinn/Woden/Wotan
Ismeretes úgy is, mint Mindenek Atyja a Rúnák Ura- közismert, hogy Õ szerezte meg a rúnákat az Yggdrasilon függtében-; a sámáni mágia egyik védnöke. Hatáskörébe tartoznak olyan dolgok is, amelyeket halandó nem feltétlenül lát át. Nehéz közel kerülni Hozzá, mert sokat követel híveitõl emberség, kitartás, tudásvágy és fegyelem tekintetében. Ódhinn csak a viking korban vált az Istenek legfõbbjévé, azokban az idõkben, amikor egy fortélyos Isten segítségére sokkalta nagyobb szükség volt, mint Tyr ellentmondást nem ismerõ igazságára. Ódhinn legfõképpen a transzcendentális bölcsesség, s ily módon a mágia Istene is, különösen a rúnáké. Úgyszintén a halottak Istene is Ódhinn. Azt mondják, hogy a csatában elesett harcosok fele az Õ kíséretébe kerül, ahol is harci játékok keretében készülnek a Ragnarök végsõ csatájára. A seidhr mágia legjelesebb férfinemû gyakorlójaként is kapcsolatba kerül a halállal, a túlvilággal; a seidhr egyébként kifejezetten egy nõk által gyakorolt mágiaforma. Ódhinn Freyától tanulta meg, s ennek segítségével utazik az Yggdrasil kilenc világa között, így látogathat el Hélbe is, hogy az eltávozottak lelkeitõl keressen tudást.

Thórr/Thunar/Donar
Asgardrnak (az Istenek birodalmának) õrizõje. Síf férje. Általában rövid nyelû kalapácsával, a Mjollnirrel jelképezik, amely Asgardr legynagyobb kincsének tekinthetõ- hiszen általa védelmezik a Jotynok, a fagyóriások elõl Asgardr-ot. A Mjöllnirt forgató Thunar harcias Istenség, de nem annyira hivatásos harcos, mint inkább egy egyszerû ember képében jelenik meg, aki a birtokát védelmezi. Nem a harc kedvéért harcol, mint Ódhinn berserkrei, és nem is annyira az a magas erkölcsi megfontolás vezérli, mint Tyrt, egyszerûen csak…kiáll az igazáért. Minden ember Istene lehet; egyszerûek a céljai, ereje rémisztõ, kacaja a mennydörgés, haragja a vihar. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Thunar nem a "romboló" Villámisten eredetileg, hanem a nyári viharok növekedést, életet hozó Istene. Thunar a kora középkorban gyakran a kereszténység elleni oltalmazóként jelent meg.

Frigg, Frigga
Ódhinn felesége, némelyek a házitûzhely, a termékenység istennõjeként tekintik. Azonban súlyos tévedés lenne Friggát szimplán csak "Ódhinn párja"-ként megemlíteni; ugyanis a régi északiaknak egészen más elképzelésük volt a nõk helyzetérõl, szerepérõl a házasságban, mint ahogyan azt ma gondoljuk. Az "ostoba asszony csak hallgasson és tûrjön" egy merõben újabb keletû attitûd; az északi családi berendezkedésben a feleség tökéletesen egyenrangú volt férjével, a ház körüli ügyekben, az otthon, a háztartás és a cselédség kérdéseiben teljes hatalommal bírt- ezt jelképezik a Frigga övérõl függõ kulcsok is. Közel áll továbbá mindazokhoz, akik kétkezi munkával foglalatoskodnak- iparosokhoz, földmûvelõkhöz, kereskedõkhöz. A kapcsolatok, a rokonság istennõje is. A hûséges házastársak haláluk után Frigga csarnokaiban, a Fensalirban lehetnek újból egymáséi. Minden anyagias vonatkozása ellenére Frigga nagyon nemes, nagyon elõkelõ Istennõ. S noha nincs elõtte titok, tudásáról hallgat- ez ismételten egy "nagyon nõi" vonatkozású dolog. Az asszonyok tudása mindig rejtett, mindig titkokból tevõdik össze.


Freyr
Nagyhatalmú termékenységisten, néha erektált nemzõtaggal ábrázolják.(Talán nem véletlen, hogy szent állatának a lovat tartják.) Elsõdleges hatásköre a béke és az eredményesség, de csatában is megállja a helyét; béketûrõ természetérõl és türelmérõl híres, de ha kivívják haragját, nagyon szívós harcos. Nem egészen egyértelmû, hogy a "Freyr" megszólítás az Isten neve, vagy rangja. Ismerik Ing, Ingvi néven is (Yngve a mai napig népszerû skandináv férfinév)- tehát egyes találgatások szerint ezt az Istent helyesen Freyr Ingvi, azaz Ingvi Úr néven kell szólítani. Ismét egy Isten, aki valószínûleg ember alakban is járt közöttünk valamikor. A fáma szól arról, hogy egy Ingwe nevû király hozta el a békés aranykort az egykori Dániának. Más források szerint Yngve a svéd királyi nemzetségek õsatyja.


Freyja :

Minden valószínûség szerint a legnépszerûbb északi Istennõ. Nóatúni Njörd leánya. A szexualitás és általában az élvezetes dolgok tartoznak a hatalma alá. Nagyon kedveli az aranyat, a macskákat és a borostyánt; könnyei is aranyból vannak és borostyánná változnak. Ódhinnak (néha még saját fivérének, Freynek is) kedvese; a Lokasenna (Loki csúfolkodása- egy híresebb ének a verses Eddából) szerint a többi Istennel is igencsak szoros kapcsolatban áll.:) Rendkívül hatalmas Istennõ, számos oldaláról ismerhetjük. Freya valóban a szépség és a szerelem elsõ számú Istennõje, voltaképp a legszebb északi nõ, akit csak el tudsz képzelni, vagy inkább még attól is szebb; kedvesség és derû árad Belõle, szépsége erõt sugároz, és adja bár oda magát mindenkinek, mégis tiszta marad- minden bája mellett is érezni azonban, hogy haragjában kegyetlenül pusztító tud lenni. Függetlenebb, mint más kultúrák Szerelemistennõi- az önálló nõk támogatója. A seidhr mágia leg-avatottabb ismerõje, egyben a legnagyobb nõi rúnamester is.

Baldr
Ódhinn és Frigga legszebb fia, a ragyogó Napisten; a "vérzõ Isten"-ként is ismeretes. A békét, kibékülést, gyengédséget, bölcsességet, boldogságot, újjászületést testesíti meg. A Ragnarök után vissza fog térni és az új Istenek egyikévé válik. Neve annyit tesz: "a fényességes." Amennyiben egyáltalán létezik a germán megközelítésû miszticizmusban "beavatás", úgy Baldr lehet ennek védnöke. Legnagyobb sajnálatunkra egyes, keresztény hátterû szerzõk megpróbálták Baldr-t úgy beállítani, mint Krisztus északi manifesztációját.

Nanna
Holdistennõ az Asir közül, Baldr felesége. Egyes források szerint elevenen lépett fel Baldr temetési hajójára ; mások szerint szíve szakadt meg Baldr halálakor.


Forseti
Baldr és Nanna fia, az igazság fejszés istene. Jó ítélkezés, helyes döntések istene. Csarnokának neve Glitner: ennek teteje ezüst, oszlopai aranyból vannak. A Glitnerben születnek a jogos, igazságos döntések.

Hél
Az Alvilág istennõje. Loki és Angurboda gyermekei közül a legfiatalabb. Amikor az Istenek elrabolták mindhárom gyermeket, Hélt Nifelheimbe vetették, hogy a meg nem becsült, elfeledett halottakat õrizze, valamint azokat, akikkel az öregség vagy a betegség végzett. Hél feladata volt, hogy minden ételt, amije csak volt, megossza alattvalóival. Hél Nifelheimrben építtette fel palotáját, az Eljudnirt (más formában: Elvidnir a név jelentése egyébként Nyomor.); szolgája és szolgálója Ganglati és Ganglot, akiknek nevei "nehézkes"-et jelentenek. Mindketten olyan lassúak, hogy nem is vennéd észre: mozognak. Hél asztalán a tányér neve Éhség, a késé Ínség; ágya a Betegség, az ágy függönye Szerencsétlenség. Maga Hél, úgy külsõre, mint bensõre, ellentmondásos, mégis rémisztõ. Arcának egyik fele kedves és szép (apja, Loki után), a másik fele rút és otromba (ez anyja, Angurboda öröksége.) Derekától felfelé Hél pirospozsgás és rózsás, deréktól lefelé holt és rothadó. Néha kék és vörös színekkel jellemzik, máskor feketével és fehérrel; tekintete komoran a földre mered. Az Istenek Alkonyakor Hél az uralma alá tartozó halottakkal együtt feljön Nifelheimr-bõl, és csatlakozik a Ragnarök végsõ csatájához. Nem tudjuk, hogy miként talál majd rá a végzet Vigrid mezején.

Njord
"A viharok lecsendesítõje", a Vanir atyja, a hajózás Istene. Tíz gyermeke van, közülük Freyr és Freya a leghíresebbek. Egy ideig Skadi volt a felesége- azért váltak el, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy hol éljenek: Njörd nem szenvedhette Skadi kedves hegyeit, Skadi pedig sosem tudott aludni a tenger zúgásától.

Tyr
A törvény, igazság, fogadalmak, becsület Istene; nagyon hatalmas harcos. Ódhinn fia, más források szerint Hymir óriás gyermeke. Ma nem számít a legnépszerûbb Istenek közé, noha jelentõsége rendkívülien nagy. Kapcsolatban áll az önfeláldozás fogalmával is ; ezt példázza az a történet, amelyben Tyr jobb kezét Fenrir farkasnak, Loki egyik gyermekének fogai között tartja, mintegy bizonyítékul, hogy az Asir részérõl nem esik Fenrirnek bántódása. Amikor aztán mégiscsak megkötözik Fenrirt, a farkas leharapja Tyr odatartott jobb kezét. Ennek a történetnek az a mögöttes tartalma, hogy bemutatja Tyr példa nélkül álló erkölcsi normáit: Neki fontosabb volt az adott szava (még egy olyan esküdt ellenséggel szemben is, mint Fenrir), mint önnön jobb keze. Ennek szimbolikus jelentõsége van: a jobb kéz akár a közvetlen, cselekvõ aktivitást is jelentheti. Tyr tehát, noha egyes megközelítések szerint az Ásatrú panteon Fõistene, mindenféleképp passzív módon kormányoz. Rendkívüli hatalmú Isten, páratlan igazságérzete révén nem a gyenge szívûeknek való. Jelképe, a lándzsa, egyszersmind az igazságot is jelképezi.

Heimdallr/Rig/Hallinskídi/Gullintanni
"A fehér Isten." A fény és a szivárvány istene, hallása és látása felülmúlhatatlan. Kevesebbet alszik, mint egy madár, még a fû növekedését is hallja, és több száz mérföldre is ellát, még a sötétben is. Állítólag kilenc anya gyermeke. Õ õrzi a Bifrost hidat, amely Asgardrba vezet. Otthona: Híminbjörg, a "mennyei hegyek". Kürtje, a Gjallerhorn a Ragnarok kezdetekor szólal majd meg. Heimdallr-al azonosítják továbbá Ríget, aki az emberség, emberiség atyja: a harcosok, a földmûvelõk és a jobbágyok nemzetségének megteremtõje. A Ragnarok során Lokival meg fogják ölni egymást.

Skadi
Hatalmas harcistennõ, neve "fájdalmat" jelent. Epiteton ornansa: "a hócipõs Istennõ". Rendszeresen kapcsolatba hozzák az igazsággal, vadászattal, hóval, jéggel: legnagyobb kedvét abban leli, ha magányosan vadászhat íjával a hegyekben. Niord felesége volt egy ideig, Ódhinn és sok mások szeretõje. (Skandinávia Róla kapta a nevét.) Szent állatai a farkasok és a mérgeskígyók. A független nõk egyik fõ támogatója. (Nos, még egy adalék az Ásatrú és a rasszizmus egymástól távollévõ mivoltáról: Skadi egy Thrym nevû óriás gyermeke.)


Ulr
Télisten- pontosabban a Jolfest idõszakának uralkodója. A legtöbb forrás Síf fiaként, Thor mostohagyermekeként ismert; apjaként egy Egil vagy Orvandil nevû férfit említenek. Vadászisten, tiszafa íjának szimbóluma a fejjel lefelé fordított ALGIZ (más FUThARK-okban esetenként YR-ként említett) rúna. Hellyel-közzel Halálisten is.Ulr jelentõs hasonlóságot mutat Skadival.

Loki
Ódhinn féltestvére, néha "Ódhinn sötét oldala"-ként tekintik. Néhol zabolázatlan tûzként ábrázolják: eredetileg sejthetõen egy Tûzisten volt, de lassanként átlényegült az Istenek bajkeverõjévé. Epiteton ornansa a "Legyek Ura", a "Hazugságok atyja". Bûvös cipõje segítségével az égen is tud sétálni. A tûz és a zûrzavar, a hazugság és a cselek ura; segítségéhez gyakran folyamodtak, de sohasem imádták.

Mani

Holdisten.

Sunna
Napistennõ, pontosabban a Napnak mint jelenségnek az Istennõje.

Lofn
Rejtélyes kisebb Istennõ, szerepe abban áll, hogy képes összehozni azokat a szerelmeseket, akiket a körülmények elszakítottak egymástól.

Var
Ennek az Istennõnek a neve a fogadalmakhoz kötõdik, de ezen kívül vajmi keveset tudunk Róla.

Bragi

A mese-és énekmondók védnöke.