A nekromancia sötét, tiltott művészetét csak azok a félelmet nem ismerő mágusok gyakorolhatják, kik voltak olyan merészek, hogy szabadjára engedjék. A mágia ág varázslatai lehetővé teszik a varázshasználónak, hogy a síron túlról idézzen meg segítő társakat. Általában véve azt nevezzük nekromanciának amely az élet utáni “élettel” foglalkozik, vagyis élőholtakkal az élet nem természetes megszüntetésével, életerőn keresztüli manipulációval. A nekromancia fekete mágia. Olyan mágikus művelet, mely során egy megholt személy, vagy egy „flaga” (személyi és családi védőszellem) jelenik meg valamilyen formában. Általában varázsmondókák, rítusok és áldozatok segítségével hívják elő a halott szellemet. A Nekromantián belül megkülönböztetünk Scyomantia-t – amikor csak a halott árnyképe jelenik meg –; és Nekyomantia-t – amikor a halott teste újra felegyenesedik, de ehhez véráldozatra is szükség van.
A nekromancia tudománya többek között a testek konzerválásával is foglalkozik, keresi az élet meghosszabításának titkát . Sokan úgy vélik, hogy majd ők lesznek azok a kiváltságosok akinek megadatik a tudás hogy elnyerjék az örökélet titkát. Megidézhetnek ősi szellemeket, démonokat, lelkeket, így vagy úgy, de megteszik, akár a tudásért, akár valami féle hatalom elnyerésért. Ugyanis a jó nekromanta képes uralkodni, a megidézetten.

A nekromanciánál egy alap könyvnek számít, a Halott nevek könyve, melyben idézések és történések vannak írva. Bárki, aki nekromanciával kísérletezne, nagyon jól gondolja meg. Nem csak a szellemi elv miatt, hogy akit megidézünk, azt utána vissza is kell küldeni, mielőtt a nyakunkon marad, hanem azért is, mert nem mindenki jó, és a rosszak könnyen halált hozhatnak az emberre.