Goetia kifejezés a görög goeteia szóból származik és többnyire egy különösen kárhoztatandó varázslatfajtát jelöl, és pedig túlnyomóan a nekromanciát vagy halottidézést, ugyanakkor általánosabb értelemben a démoni lények megidézését "blaszfémikus" szertartások segítségével. Az újabb időkben a Goetia-t szembeállítják a Teurgia-val, amiatt, hogy az előbbi rossz, az utóbbi jó szellemekkel foglalkozik illetve ezek segítségét kéri az elérendő cél érdekében. A Goetia-t gyakran a "Magia innaturalis, prohibita" területére helyezik.
Salamon Kis Kulcsainak keletkezési ideje ismeretlen. A legrégibb fennmaradt példánya a XVII. századból való. A mesés történet szerint Salamon király démonainak megidézéséhez ad segítséget, felsorakoztatva a 72 démont, azok mágikus pecsétjét, és magának a démonnak a megjelenését is. Salamon király amikor megöregedett a démonokat belekényszerítette egy rézhordóba, amelyet egy tó fenekére süllyesztett. Ezt a hordót megtalálták a babilóniak és azt kinyitva szabadon engedték a démonokat, akik szétszéledtek a világban. Azóta lehet őket előhívni a könyvben leírt mágikus rítusok és evokációk segítségével. De sok más grimoire is tele van velük és megidézi módjukkal.

Aki pedig ezt az ágazatot választaná magának, szintén vigyáznia kell. Nem mindegyik démonban rejlik egy csepp jó indulat, nagyon alantasak tudnak lenni. Aki uralni akarja őket, csakis erős személyiség lehet, különben őt fogják uralni. Bennük nem lehet megbízni és alkut kötni sem jó velük. Ahol tudják, ott vágják át az ember, mindig elérik, amit akarják, ezért nem célszerű belemenni a szerződésekbe. A goetia a démon uralmát jelenti, néhol pedig az elpusztítását. Óvatosnak kell velük lenni, részletesnek.